4 fiatallal bővült a Balatonfüredi Utánpótlás Sport Club szakmai stábja a 2022/23-as idényben. Kovács Viktor, Radács Bálint, Koltai Tibor és Bene Dániel a különböző utánpótláscsapatoknál vezetőedzői, illetve másodedzői posztokat töltenek be. Interjúnkból megtudhatjuk, kik is foglalkoznak nálunk a gyerekekkel.
Balatonfüredi Utánpótlás Sport Club: Hogyan kerültél a BUSC-hez?
Kovács Viktor: 2020 nyarán Csopakon táboroztunk az akkori csapatommal és a focipályán található kapuk használatához idősebb Makó Istvánnal kellett felvennem a kapcsolatot. Akkoriban már megszületett a váltás gondolata a fejemben, hiszen tudtam, hogy az utolsó évemet fogom kezdeni az egyesületben ősztől. Szó szót követett, és kiderült, hogy lenne lehetőség a BUSC-ben edzői állás betöltésére, amire örömmel jelentkeztem.
Radács Bálint: Hat éves koromban kerültem ide a balatonfüredi egyesületbe egyik barátom hívására, és azóta is itt vagyok.
Koltai Tibor: Az előző szezon közepén tértem vissza idősebb Makó István megkeresése után. Még 2008-ban az elsők között kezdtem itt a futballt gyerekként. Ugyan megfordultam más klubokban azóta, de mindig kapcsolatban maradtam az itteni vezetőkkel.
Bene Dániel: A felnőtt csapat előző vezetőedzője, Gyimesi László keresett meg, mikor megtudta, hogy nincs csapatom. Korábban Ausztriában légióskodtam, párkapcsolati okok miatt költöztem Füredre. Jól sikerült a tavalyi szezon, feljutottunk a csapattal, testnevelő tanár lévén pedig szerették volna, hogy foglalkozzak a gyerekekkel akár iskolai-, akár klubszinten, mint edző.
Érdekesnek találtam a felhívást, ezért elkezdtem magam képezni. Megcsináltam az MLSZ-es képzést, és megkaptam az U19-es csapatot.
BUSC: Miért kezd valaki ilyen fiatalon edzősködni?
K.V: A sport mindig is fontos része volt az életemnek, így amikor a főiskolai évek alatt megtalált egy lehetőség, hogy ovisoknak tarthatnék labdás foglalkozásokat nem volt kérdés, hogy belevágok. Az évek során egyre motiváltabbá váltam, és célom lett, hogy egyre magasabb szinten tudjam folytatni ezt a munkát.
R.B: Már középiskolás koromban elhatároztam, hogy sporthoz/labdarúgáshoz való kötődésem miatt, gyerekekkel is szeretnék foglalkozni, mint edző.
K.T: Akadémiákon nőttem fel, voltam Kaposváron, Fehérváron, mindig is érdekelt az edzői szegmense is a futballnak. Először itt konkretizálódott, hogy látnak bennem potenciált, olyan kvalitásokat, amelyek az edzői pályára predesztinálnak.
B.D: Gyerekkori álmom, hogy gyerekekkel foglalkozzak, az elmúlt 19 év alatt, mint labdarúgó, rengeteg edzővel dolgoztam együtt. A kisvárosi klubtól a ZTE Akadémián át rengeteg stílusú szakemberrel találkoztam. Megtapasztaltam olyan dolgokat, amelyeket úgy gondoltam, hogy kamatoztatni tudok, és erre ráerősített testnevelő tanári végzettségem is. Mindenképpen szeretném magam minél fiatalabban kipróbálni ezen a területen, mert ez is egy olyan szakma, amihez nagyon sok idő kell, hogy elsajátítsa az ember, 10-15 év múlva pedig szeretnék akár profi szinten foglalkozni vele.
BUSC: Melyik csapatot irányítod, és mik a célkitűzéseitek?
K.V: Jelenleg az U13/12-es csapatot irányítom, Radács Bálinttal karöltve. Célom, hogy a csapatnál egy olyan támogató légkör alakuljon ki, amelyben mindenki ki tudja hozni magából a maximumot, miközben a pályán örömét is leli.
R.B: Kovács Viktor másodedzőjeként a célunk egy jó közösség építése, illetve az, hogy az edzésen tanultakat a mérkőzésekre is „kivigyék”, alkalmazzák a gyerekek. Ezeket szeretnénk visszalátni.
K.T: Az U16-os csapatnál Takács Lászlónak segítek. Két bajnokságban is indultunk. A megyeiben szeretnénk az aranyért küzdeni, a regionálisban pedig egyelőre ismerkedünk az ellenfelekkel. A cél a tisztes helytállás és a hétről hétre fejlődés. Vannak nagyon tehetséges fiataljaink. Ha ez a talentum szorgalommal is párosul náluk, akkor magasabb osztályban vagy a felnőttcsapatban is megvethetik a lábukat. Egyesek próbajátékon is jártak és meg is feleltek Fehérváron, őket várják vissza az iskola elvégzése után, ami rendkívüli büszkeséggel tölt el bennünket.
B.D: Az U19-es korosztályért felelek. Két 8 fős csoportra osztották a bajnokságot, ahol egy nagyon erős nyolcasba kerültünk. Előzetes célul a középmezőnyt tűztük ki, de most hogy látjuk a csoportunkat, nagyon nehéz lesz a felsőházba jutás. Elsődleges cél, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, szépen játszunk, fejlődjünk. „Álomcél”, hogy bejussunk a felsőházba és ott minél jobb eredményt érjünk el.
Ezenkívül szeretnénk felfelé áramoltatni a játékosokat a felnőttekhez. Tavalyról is, idénről is van 3-4 olyan fiatal, aki rendszeresen kerettagként, akár kezdőként kerül számításba a megyei első osztályú együttesnél. Remélhetőleg évről évre még 4-5 ember tudunk adni az utánpótlásból a felnőttek közé.
BUSC: Hova szeretnél eljutni 5-10 év múlva játékosként, illetve edzőként?
K.V: Edzőként szeretnék minél magasabb szakmai tudásra szert tenni, minél több továbbképzésre eljutni. Nagy vágyam, hogy lehetőségem legyen magasabban jegyzett nemzetközi csapatok utánpótlás csapataival megmérkőzni.
R.B: Játékosként szeretnék minden mérkőzésen helytállni, és remélem, hogy a csapattal a sok befektetett munka megtérül, és jó helyezést érünk el a bajnokságban.
Mint edző, és mint játékos is szeretném tovább fejleszteni magam a továbbiakban.
K.T: Nagyon vonzó jövőképet vázoltak fel a vezetők, mielőtt visszajöttem. Azon leszek, hogy minél előrébb végezzünk ebben az osztályban is. Fiatal vagyok, egyelőre még játékos fejjel gondolkodom, de már az edzősködés is szorosan ott van mellette. A célok az edzői pályán egyelőre nem kerültek kitűzésre, de a jövőben egy NB3-as csapat kispadja már nagy dolog lenne.
B.D: Játékosként az új szerepkörömben, a balhátvéd pozícióban szeretnék bizonyítani, minél több góllal és gólpasszal hozzájárulni a sikerekhez. Szeretném, ha egy stabil középcsapat lennénk, netán az első 6 hely valamelyikét megcsípnénk.
Edzőként középtávon szeretnék megalapozni egy olyan szintet, hogy akár egy akadémiai klubba el tudjak kerülni. Ha ott is sikerül bizonyítanom, akkor hosszútávon szeretnék felnőttcsapat élén elhelyezkedni, illetve a különböző licenszfokozatokat megszerezni, lépésről lépésre haladni.