Javában zajlik a Balatonfüredi Utánpótlás Sport Club felnőtt labdarúgócsapatának felkészülése a Veszprém Vármegyei I. osztály 2023/24-es szezonjára. A csapat irányítását egy ismerős arc, Gyimesi László veszi át, aki korábban még a megyei másodosztályban dolgozott a csapattal, de az első osztályban rá váró kihívásoktól sem ijed meg.
BUSC: Először is hogy vagy? Régen találkoztunk.
Gyimesi László: Köszönöm szépen, jól. Egy évvel fiatalabban – mondja nevetve.
BUSC: Mivel telt az időd, amióta nem láttunk Balatonfüreden? Mi történt az elmúlt egy évben?
Gy. L: Elkezdtem a nyugdíjas éveimet felépíteni, kihasználni, kiélvezni, aztán eltelt egy év és úgy gondoltam,
hogy egy kis mozgás nem ártana.
BUSC: Hogyan reagáltál a megkeresésre? Azonnal igent mondtál, vagy kértél gondolkodási időt?
Gy. L: Nem kellett gondolkodnom rajta. Először úgy jött szóba az egész, hogy legyek a nyáron kollégiumi
felügyelő. Ez egy ismerős és komfortos szerepkör számomra: évek óta itt vagyok a Fülöp Márton
kapustáborokban, és a kézilabda akadémián is hasonló munkakörben dolgoztam. Aztán ahogy ide
jöttem, úgy bővültek a munkakörök.
BUSC: Mennyire követted a csapat teljesítményét az előző szezonban?
Gy. L: Az eredményeket figyelemmel kísértem. A játékosokat nagyrészt ismertem, akit nem, azzal pedig
most ismerkedem. Majdnem mindenkit láttam már az újak közül, de ez ahhoz még nem volt elegendő
idő, hogy tudjam, milyen teljesítményre képesek.
BUSC: Az előző szezon eredményei ismeretében, mit vársz a csapattól az idei szezonban?
Gy. L: Azt mondtam a játékosoknak, hogy függetlenül az elmúlt időszaktól, ha a hozzáállásuk, a mentalitásuk
olyan lesz a bajnoki meccseken is, mint amit eddig tapasztaltam az edzéseken, akkor nem lesz gond.
Helyezéseket értelemszerűen felelőtlenség lenne még mondani, de ha mindent kiteszünk a pályára,
akkor bizakodhatunk. Az eddigi hozzáállás tökéletesen megfelel.
BUSC: Hosszú távra tervezel Balatonfüreden?
Gy. L: Az ember lehetőségeit ebben a korban már behatárolja az életkora. Persze fiatalnak érzem magam,
de aztán lehet, hogy egy év múlva azt mondja a vezetőség, hogy nincs már szükségük egy ilyen
„vénemberre”. Jelenleg úgy érzem, hogy két-három év még van bennem.
BUSC: A keretben jelentős korkülönbség van a fiatal, illetve az idősebb játékosok között, Milyen
szerep hárul a rutinosabb tagokra, mint például Benedek Istvánra és Nagy Dánielre?
Gy. L: A legfontosabb szerep az övék, hiszen ahhoz, hogy az öltözőn belül egy csapattá kovácsolódjanak a
játékosok, ahhoz nekik kell együtt tartani a csapatot mentalitásban, és olyan szintre hozni a többieket,
hogy az edzőnek ne kelljen ezzel külön foglalkoznia.
BUSC: A te feladatod a vezetőedzői szerepkörben merül ki vagy ennél bővebb feladatköröd van?
Gy. L: Bővebb. Amikor fölmerült a lehetősége, hogy visszajövök, akkor Laurinyecz Ákos rögtön hívott, hogy
nagyon örülne, ha tudnám segíteni a gimnáziumi és sporttechnikusi képzésben részt vevők reggeli
edzéseit, ahol Gujdár Sanyival is együtt dolgozhatok, posztspecifikus foglalkozásokat tartunk majd.
BUSC: Sok sikert kívánunk a közös munkához!
Gy. L: Köszönöm!